Rövid, de annál jelentősebb kormányhatározat jelent meg a hétfő esti Magyar Közlönyben Orbán Viktor aláírásával, a vidéki Magyarország megújításáról, a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar versenyképességének, valamint a gazdák támogatási szintjének a 2021–2027-es időszakban történő megőrzéséről címmel.
Elfogadták a képviselők az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén azt a csomagot, amely zökkenőmentes váltást garantál a jelenlegiről a következő uniós agrárpoltikára és egyúttal 8 milliárd euró agrártámogatásról is döntöttek.
A nyári megállapodás alapján jelentős források állnak rendelkezésre a Közös Agrárpolitikára (KAP) 2021 és 2027 között, de ahhoz, hogy ezeket ki is lehessen fizetni, mielőbb meg kell állapodni az uniós költségvetés végső kereteiről és majd a KAP reformjáról is – hangsúlyozta a Portfolio Agrárszektor 2020 című mai konferenciájának egyik nyitó előadásában Brüsszelből élőben bejelentkezve Janusz Czesaw Wojciechowski. Az Európai Bizottság lengyel származású agrárbiztosa rövid előadásában jelezte, hogy még decemberben ajánlásokat ad ki a testület minden tagállam számára a klímavédelmi törekvésekkel összefüggésben. Emellett többször is hangsúlyosan beszélt az élelmiszerbiztonság és a rövidülő ellátási láncok fontosságáról, valamint arról, hogy mind a gazdáknak, mind az ellátási lánc összes szereplőjének kiemelt szerepe van a KAP végrehajtása során abban, hogy hozzájáruljon a klímavédelmi és biodiverzitási célok eléréséhez.
Az Európai Parlament képviselői pénteken elfogadták álláspontjukat a 2022 utáni agrárpolitika reformjáról. A parlamenti delegáció ezzel készen áll a tárgyalásokra az uniós szakminiszterekkel – közölte az Európai Parlament.
Szerda hajnalra megszületett a tagállamok szakminiszterei között a nagy alku a Közös Agrárpolitika (KAP) reformjáról, amely majd kulcsfontosságú kereteket szab a 2021-2027 közötti uniós agrártámogatások felhasználása terén, elsősorban a környezet- és klímavédelmi célok kötelező teljesítésén keresztül. A részletekről és a kilátásokról várhatóan az Európai Bizottság lengyel agrárbiztosa és Nagy István magyar agrárminiszter is beszélni fog majd a Portfolio decemberi Agrárszektor 2020 konferenciáján.
Az Európai Parlament és az Európai Tanács - az Európai Bizottság ellenkezése ellenére – június 30-án megegyezett szakértői szinten abban, hogy a korábban javasolt egy évvel szemben kétéves legyen az átmeneti időszak a Közös Agrárpolitikában (KAP), ami nagyobb biztonságot jelent a termelők és a finanszírozó bankok számára egyaránt – mutat rá kommentárjában Mezei Dávid. A Takarékbank agrártámogatásokért felelős ügyvezető igazgatója azonban azt is megjegyzi, hogy az Európai Bizottságnak még lehet esélye megakadályozni ezt arra hivatkozva, hogy az Európai Zöld Megállapodásban lefektetett célok mellett is elkötelezték már magukat a tagállamok.
A kelet-európai és Balti országok mezőgazdasági miniszterei hétfőn Varsóban közös nyilatkozatban mondták ki, hogy az Európai Unió klímavédelmi vállalásainak teljesítéséhez elengedhetetlen a Közös Agrárpolitikára fordítható források szinten tartása – áll az Agrárminisztérium közleményében, ami néhány nappal követi az alku nélkül véget ért rendkívüli EU-csúcsot.
Franciaországnak sikerült elérnie a közös agrárpolitika büdzséjének megtartását a 2021-2027-es időszakra a hosszú távú uniós költségvetésről szóló brüsszeli EU-csúcstalálkozó megbeszélésein - közölte pénteken Párizsban a francia agrárminiszter. Valójban még semmi sem dőlt el, így az ilyen nyilatkozatok inkább csak az adott ország hazai közvéleményének szólnak, hiszen kiemelt figyelem övezi ezekben a napokban Európa-szerte a rendkívüli EU-csúcsot.
A 2021-2027-es uniós költségvetés végső kereteiről szóló döntés meghozatala érdekében február 20-ra rendkívüli EU-csúcsot hívott össze az Európai Tanács elnöke, és ennek apropóján a minap a Portfolio azt foglalta össze egy elemzésben, hogy milyen okok miatt vannak feszítő keretek a büdzsében, melyek a legfőbb vitás pontok a tagállamok között, illetve azt vázoltuk, hogy a magyar kormánynak és társadalomnak mire kell felkészülnie a feszítő keretek láttán. Az elemzésben a Közös Agrárpolitikára, a közvetlen támogatásokra és a vidékfejlesztési források kilátásaira is kitértünk és ennek kapcsán küldött szerkesztőségünknek vélemény cikket Dr. Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége főtitkárhelyettese. Az alábbiakban az ő vélemény cikkét közöljük változtatás nélkül.
Egy új, átmeneti finanszírozási megoldás körvonalazódik az uniós tagállamok között annak a veszélynek az elhárítására, amely szerint 2021-ben leállnának az uniós mezőgazdasági és vidékfejlesztési alapokból a kifizetések, mivel a 2021-2027-es uniós keretköltségvetés elfogadása csúszásban van és a Közös Agrárpolitika (KAP) reformjához is idő kell. A jelek szerint nagy volt az egyetértés a tagállami szakminiszterek között a hétfői brüsszeli tanácskozáson az új tervről, amelyet Nagy István magyar agrárminiszter is támogat.
Fontos fejlemény történt október 14-én Brüsszelben, hiszen Magyarországgal együtt húsz tagállam agrárminisztere támogatta azt a közös nyilatkozatot, amely a Közös Agrárpolitikára (KAP) fordítható források jelenlegi szinten történő megtartását szorgalmazza a következő uniós költségvetési ciklusban. Ez tehát azt jelentené, hogy az Európai Bizottság javaslatában szereplő durva, 17-26%-os forrásvágásnál sokkal jobban is kijöhet a dologból Magyarország, amely ráadásul most is azt mondja, hogy végülis a Brexit által indokolt agrárügyi forrásvágást még elfogadná, ha az lenne a végső kimenet.
A magyar és a francia agrárminiszterek a mai párizsi kétoldalú megbeszélésen "egyetértettek abban, hogy a Közös Agrárpolitikai (KAP) forrásokat a jelenlegi szinten szükséges megtartani a 2020 utáni időszakban is. Ez azért fontos, hogy az európai gazdák versenyképesek tudjanak maradni a globális piacon" - hangsúlyozza a magyar Agrárminisztérium által kiadott közlemény.
A szőlőterület kevesebb mint 8 százalékára, mintegy 5200 hektárra nyújtottak be a szőlő és borfelesleg piaci zavarainak megelőzésére szolgáló, zöldszüreti támogatási kérelmet a szőlőtermelők június 11-ig a Magyar Államkincstárhoz (MÁK) - közölte a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) az MTI érdeklődésére. A zöldszüreti támogatás kizárólag uniós támogatásból jön, amelyet a gazdák a Magyar Államkincstáron keresztül kapnak meg.
A több mint 1300 milliárd forintos keretösszegű Vidékfejlesztési Program 35%-át, 460 milliárd forintot már kifizettek a nyerteseknek Magyarországon, illetve összesen 188 ezer támogatói döntés született már - jelezte egy szerdai rendezvényen az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára.
A 2021-2027-es uniós költségvetés agrárpolitikai tárgyalásainak elősegítése érdekében új, határozott idejű szakdiplomata-álláshely létesítéséről határozott a kormány Magyarország Európai Unió melletti brüsszeli Állandó Képviseletén - derült ki a Magyar Közlöny legfrissebb számából. A megadott számok alapján havi bruttó közel 5 millió forintos összeget kap majd az új szakdiplomata a belga fővárosbeli kiküldetés során.
A tagállamok többsége együtt tudna élni az Európai Bizottság által a 2021-2027-es ciklusra javasolt új agrártámogatási modellel, de az eddigieken felül is puhítanának még rajta, mielőtt rábólintanának a megfelelésen alapuló rendszerről a teljesítményalapú politikára való áttérésre - derült ki az uniós agrárminiszterek KAP-reformról szóló keddi nyilvános brüsszeli ülésén a Bruxinfo összefoglalója szerint. A Nagy István magyar agrárminiszter által az ülésen szorgalmazott információkról külön cikkünk az Agrárszektor társoldalunkon itt érhető el.
Nagy többséggel fogadott el hétfőn és kedden az Európai Parlament agrárpolitikai szakbizottsága két olyan jelentést, amelyek fontosak a 2021-2027-es EU-s költségvetés Közös Agrárpolitikájáról (KAP) szóló intézményközi egyeztetésben és összességében a kisebb agrárgazdaságoknak lehetnek előnyösek. Lényeges fejlemény azonban, hogy most csak a szakbizottságok támogatták a jelentéseket, a végszavazást majd az új összetételű EP tartja róluk, és elképzelhető, hogy az egész jelentéskészítési folyamat újraindul, így a parlamenti szakbizottságok mostani tervei könnyen füstbe mehetnek - mutat rá összefoglalójában a Bruxinfo.
Az Európai Unió 2021-2027 közötti Közös Agrárpolitikájában (KAP) az uniós kifizetések szerkezete nem, viszont az igénybevételi, valamint a végrehajtási szabályok várhatóan bonyolultabbá válnak - mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára egy csütörtöki balatonfüredi rendezvényen a tárca közleménye szerint.
Ha nem hozzuk meg az Európai Unió történetében példátlan döntést a pénzügyi veszteség korlátozására, akkor például Magyarország a maximális 24%-nál jóval több uniós felzárkóztatási és agrárforrást is elveszíthetne a 2020 utáni költségvetésben a mostani ciklushoz képest - hangsúlyozta a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Marc Lemaitre. Az Európai Bizottság regionális és várospolitikáért felelős főigazgatóságának (DG Regio) múlt héten Budapesten járt főigazgatója emlékeztetett: hazánk a mostani ciklusban minden tagállamnál és így a gazdasági fejlettsége által indokoltnál magasabb GDP-arányos támogatást kap, és ezért jár kifejezetten jól az új korlátozó szabállyal. A főigazgató cáfolta, hogy a Bizottság az új költségvetési javaslattal meg akarná bünteti Magyarországot a menekültválságbeli hozzáállása miatt, miközben elismerte, hogy több mostani uniós programban olyan súlyosnak látja a problémákat, hogy egyelőre nem fizethetik ki Brüsszelből a támogatásokat és a viták mielőbbi rendezése érdekében figyelmeztető leveleket is kiküldtek a magyar hatóságok számára.
Az uniós agrárminiszterek többségének álláspontja szerint az Európai Bizottság 2020 utáni Közös Agrárpolitikai javaslatcsomagja nem tükrözi megfelelően a Bizottság által az elmúlt időszakban folyamatosan hangsúlyozott egyszerűsítést, valamint a tagállamok számára biztosított nagyobb szubszidiaritást - hangsúlyozza a magyar Agrárminisztérium a Mezőgazdasági és Halászati Tanács július 16-i brüsszeli ülésén elhangzottak alapján kiadott közleményében.
Súlyos hatásai lehetnek a ragadós száj- és körömfájásnak.
Nem korlátozhatják 150 ezer forintnál alacsonyabb összegben a készpénzfelvételt sem.
Előtte azonban több fontos makroadat is érkezik.
Ezt elemeztük a Checklist keddi adásában.
Jöhetnek a kis moduláris reaktorok?
Nagy baj lehet, ha nem sikerül lokalizálni a száj- és körömfájás betegséget.
